Sokszor futottam már bele abba, hogy nem is lehetsz autista, hiszen...
Vagy sokszor kapom meg, hogy honnan tudhatnád, hogy mi a jó az autistáknak, hisz nemhogy szakember nem vagyok, de még csak szülő sem, pláne nem autista gyerek szülője.
Ezekkel alapvetően nincs is baj. A baj ott kezdődik, hogy ezeket a legtöbben támadásként, a hitelességem lerombolása érdekében teszik meg.
És itt érkezünk el az első problémához:
A játszmázás
A neurotipikusok előszeretettel használják ezt az eszközt a kommunikációs készletből, amikor érdeket, véleményt akarnak érvényesíteni, vagy csak a másik pozícióját aláásni.
Nekünk autistáknak ez több dolog miatt is megy nehezen:
Mert rengeteg ki nem mondott utalással van tele, amit jó eséllyel nem veszünk észre, nem értjük meg.
Olyan módszer ez, amit ha 100%-ban el is sajátítunk, akkor sem szívesen alkalmazzuk, mert nem látjuk értelmét, hogy valakit ne az eredményei alapján ítéljünk meg.
És amiatt is, mert ez a módszer is az érzelmekre hat, a tények, és érvek ellenében.
Így el is jutottunk a következő akadályhoz:
Az érzelmi döntéshozás
Az emberek java része a döntéseit az érzelmeire hallgatva hozza meg. Amivel nincs is baj, amíg egy ebédről, vagy ruháról van szó. De amikor az egész életet befolyásoló dologról van szó, mint egy orvosi beavatkozás, vagy a választások, akkor igen is nagyon hibás tett ez!
Mert semmi garancia sincs arra, hogy valami azért lesz jobb, hatásosabb, eredményesebb, mert úgy érzem, ez a helyes döntés, vagy mert azzal szimpatizálok.
És ez egy kicsit ön átverés is, mert ha így kezdünk el döntéseket hozni, akkor egyre inkább érezzük igazoltnak a módszert, mert sokszor működik jól. Főleg a kevésbé fontos kérdésekben. Mert ugye nagyon ritka az, hogy rosszul választjuk meg azt, hogy mit ebédeljünk.
Így nem csoda, ha sokszor halljuk azt, hogy hallgass a szívedre!
A metaforák, szólások, mondások
A legtöbb ember úgy használ ilyen kifejezéseket, mondatokat, hogy fel sem tűnik neki, mert annyira beleépült a szótárába.
De ezeknek a mondatoknak mindig van egy mögöttes mondanivalója, ami sokkal fontosabb a mondatban megfogalmazottaknál.
Kösd fel a gatyádat!
Ugye ilyenkor a kutya se gondol arra, hogy lecsúszott a nadrágod, igazítsd meg, húzd meg a gatyamadzagot. Hanem valójában arra hívjuk fel a figyelmet, hogy aranyapám, most aztán olyan kihívás elé kerülsz, amire jó, ha előre felkészülsz!
És most direktbe még két ilyen kifejezést beleszőttem a leírásba. Az egyik a "kutya se gondol arra", a másik meg az "aranyapám" kifejezések.
Mi autisták alapvetően mindent szó szerint értünk, mert nem feltételezzük, hogy annak lehet egy mögöttes, fontosabb tartalmi mondanivalója is.
A másik hasonló dolgok:
Irónia, szarkazmus
Az irónia, ahol a hangsúly árulja el egyedül, hogy a mondottakat pont nem úgy kell érteni, ahogy azt mondták is problémás számunkra, mert nem minidig érzékeljük jól a hangsúlyt. Pontosabban a súlyosságát a mondandónak.
Bár az irónia fogalmát hamar megtanuljuk, és alkalmazni is tudjuk, csak nem épp úgy, ahogy azt az NT-k elvárják, és megszokták.
Nagyon hasonló a helyzet a szarkazmussal is, csak ott nem szimplán a hangsúly adja meg a döntő részét annak, hogy hogyan is kell értelmezni, hanem maga a szövegkörnyezet.
Valamint a szarkazmus, mindig valaminek a kigúnyolása, humor, vicc mentesen.
Amivel ott kezdődik a probléma, hogy nagyon sok vicc erre alapoz, másrészt, ez a két fogalom nemhogy kizáróak, hanem nagyon sokszor együtt alkalmazzák őket. De nem mindig.
Ezzel is legfőbb probléma az, hogy
Úgy gondolom, hogy úgy gondolja, hogy úgy gondolom...
Ez az egyik legnagyobb hiba az NT kommunikációval. Hogy úgy gondoljuk, hogy... Pedig a félreértések legnagyobb oka az, hog valójában nem is úgy gondolja a másik.
Szóval egyszerűen feltételeznek valamit, ami aztán ha nem úgy van, akkor jogosnak vélik azt, hogy ők meglettek bántva, sértve, pedig mi magunk is hibásan álltunk hozzá a dologhoz.
De ez megvan fordítva is. Amikor valaki közül velünk valamit, de azt nem fejti ki teljesen, és azt feltételezzük, hogy ő is úgy gondolta, ahogy mi. Aztán mikor kiderül, hogy nem is, akkor jön a kérdőre vonás, és a pedig világosan megmondtam. Holott valójában nem, csak mindkét fél feltételezte, hogy egyre gondolnak.
Fordított társadalom
Most képzelj el egy fordított társadalmat, hogy nem ezek a megszokott dogok, hanem az, hogy ha valami számodra nem egyértelmű, akkor rákérdezel...
Ha nem vagy benne biztos, hogy a másik úgy gondolta, ahogy az hangzott...
Ahol azt nézik furának, aki úgy próbál meg kommunikálni, hogy nem azt mondja, amire gondol, vagy hülye, fura fordulatokat használ.
Nos, nekünk autistáknak ilyen az NT kommunikáció.
Szerintünk nem normális, hogy mást mondanak, és azt még csak nem is teljes mértékben fejtik ki, mint amire gondolnak, és az meg már teljesen abszurd, hogy el is várják, hogy a mások ebből még tudja is, hogy ő mire gondolt.
Az íratlan szabályok
Mivel az NT-k úgy tanulják meg ezeket használni, alkalmazni, hogy közben nem is magyarázzák azt el, vagy meg, ezért azt is hiszik, hogy ez így rendben is van.
Ilyenek az szociális, és kommunikációs társadalmi íratlan szabályok is. Amiket másoknak játszi könnyedség elsajátítani. De mi ezeket sokszor észre sem vesszük, nem hogy figyelmen kívül hagyjuk.
Ebből viszont meg arra jutnak, hogy nem is velük, és a társadalmilag elfogadott kommunikációval van a baj, hanem azzal, aki erre nem képes.
Pedig, ha azt szoknák meg, hogy ha azt látják, hogy valaki valamit nem jól, nem úgy értelmezi, amilyennek ők azt szánták, akkor fognák el elmagyaráznák annak az okát, módját, sokkal jobbá válna a kommunikáció.
Mert így még az NT gyerekek is hamarabb értenék meg, és biztosabban ezen eszközök használatát, megértését.
Másrészt így mi, autisták is mindig kapnánk magyarázatot, és nem érthetetlen, "titkos" kommunikációnak éreznénk az NT beszédet.
Ebben az esetben, egy NT-auti kommunikáció is sokkal gördülékenyebb, hatékonyabb lenne, és nem ott akadna már az egész, hogy de furán kommunikál, azt se tudja, hogy mit akarok tőle, "ez hülye". Hanem felmerülne az emberben az is, hogy lehet, hogy nem a (csak) a fogadó féllel van a baj?
Körítés, rizsálás, smalltalk
Másik nagy nehézség számunka autisták számára az, hogy az NT kommunikácó tele van felesleges információkkal, adatokkal, felesleges témákkal.
Hiába tanuljuk meg a smalltalkot, ha nem is akarjuk alkalmazni, mert teljesen feleslegesnek tartjuk. Így is baromi sok energia a másik mondandóját megérteni, mert közben más ingerek is érnek minket, ami a figyelmünket, engergiánkat is elveszi, de ráadásul az NT-k nem szorítkoznak a minimumra, hanem szeretnek Ádám, és Évánál elkezdeni a mondandót, és tele tenni egyáltalán nem fontos dolgokkal. Arról nem is beszélve, hogy előbb szívesen beszélnek időjárásról, "hogy vagy"-ról és társaikról, amik valójában meg őket sem érdekli.
Ez az iskolában, munkahelyen még rosszabb, mert ahelyett, hogy egy rövid, de mindent tartalmazó mondatot kapnánk, helyette, egy minden rendben?; képzeld a Géza...; jah, amúgy azért jöttem, hogy megkérjelek, de csak ha nem baj, hogy és van időd, és....; akkor tedd meg, hogy ezeket az amúgy nem túl fontos papírokat vidd már be az irodába, de csak ha már épp arra jársz, és köszi.
Ehelyett, mész mostanában az iroda felé? Igen. Akkor légyszíves vidd el nekem ezeket a papírokat, és add oda Tamásnak/tedd le Tamás asztalára!
Az első verzióban belefáradunk, mire az érdemi infó elhangzik nem is biztos, hogy még ott járunk, mert már bele untunk a figyelésbe. A másik, hogy egy csomó infót meg nem adott át a másik. Az irodában van 5 embernek a helye, nem tudom, hogy kinek, vagy hova kell tennem a papírokat, és amikor oda érek a papírokkal, akkor egy újabb, és fárasztó beszéd kezdődik, mert miért hoztam a papírokat, milyen papírok, kinek kell odaadni...
Egy csomó olyan kérdés, amire nem tudok válaszolni, és csak olyan infókkal fogom leterheli magamat, ami lehet, hogy nem is rám tartozik, mert mi közöm hozzá, hogy mi szerepel a pírokon. De ha rákérdeznek az irodában, hogy milyen papírok....
Szóval, ha egy autistával beszélsz, és azt látod, hogy valamit nem ért, akkor magyarázd el neki, hogy az adott mondásnak van egy mögöttes tartalma, ami fontosabb az elsődleges jelentésnél, és arra vonatkozik, hogy... Légy lényegretörő, és egyértelmű.
