2021. augusztus 14., szombat

Autizmus és oltás

 Az elmúlt időszakban többször belefutottam a "Beolttatjátok a gyereket COVID ellen?" kérdésbe.

Rengeteg ellenzés és támadás éri azokat, akik az oltatás mellett vannak. Ezek javarésze érzelmi, és dezinformációkra épülő vélemény.

Ez a bejegyzés ezeket hivatott elsősorban eloszlatni, másrészt az oltások működését leírni, hátha így többen értik meg, hogy miért is jó és fontos az oltás. És nem csak a COVID elleni oltás, hanem minden oltás.


Mi az az oltás?

Minden olyan gyógyszer, ami egy adott kórokozóval szemben mesterségesen előidézett védettséget szerez a szervezetnek.
De mit is jelent ez pontosan?

Azt, hogy egy elölt (szaporodásra már nem képes, azaz nem tudja magát másolni), vagy legyengített kórokozó (vírus, baktérium, gomba..).
Továbbá, lehet egy az emberi szervezetre ártalmatlan hordozóra "ráadott" egyedi azonosító (többségében egy fehérje kinövés).
Illetve, a legújabb típus, az mRNS oltás, ami a kórokozó azonosítóját előállító RNS szakaszt tartalmazza.


Hogyan működik?

Gyakorlatilag mindhárom megoldás ugyanazt az eredmény éri el, hogy az immunrendszer kap egy azonosításra alkalmas formát, ami alapján a felismeréshez, és az immunrendszer támadási rendszerének aktiválásához szükséges védelmi fehérjéket (antitestet) tud gyártani a szervezet.

Tehát az oltás nem helyettesíti az immunrendszert, és nem is rontja azt le. Van olyan ritka eset, amikor a szervezet saját maga ellen fordul, de ezt nem (csak) az oltás vált(hat)ja ki, ezt nevezzük autoimmun betegségnek. De, aki ezzel az állapottal rendelkezik, az jóformán bármilyen kórokozó hatására (nem mindenki, mindenre reagál igy!) képes a szervezet hibásan saját maga ellen fordulni.

Mivel az oltások gyakorlatilag az szervezetet munkára fogják be, így annak van hatása. Jellemzően izomfájdalom (ott dolgoznak a sejtek), láz (az immunrendszer is aktiválja magát).
És ha a kórokozót ismertetővel van ellátva a vakcinát adó anyag (elölt, legyengített, vagy hordozóval ellátott), akkor a szervezetbe beadott oltóanyagot ugyanúgy megtámadja a szervezet.
Valamint, ha korábban már találkozott a szervezet a kórokozóval, akkor az mRNS oltóanyag által is előállított antitestek felismerik azt, és támadást kezdeményeznek a kórokozóval szemben.
Ilyenkor erősödnek fel az oltási reakciók.

Ezen felül lehetnek (nem várt hatások) mellékhatások is. Ezek többségében érzékenységből, allergiából adódó hatások.
Illetve lehetnek a olyan mellékhatások, amiknek az okát nagyon  nehéz megmondani.

De minden hatás, és mellékhatás negatívuma még mindig  sokkal kevesebb, mint az adott kórokozóé.


Miért jó akkor az oltás?

Bár ugyanúgy elkaphatja a betegséget, és tovább is fertőzhet másokat egy oltott, mint egy oltatlan, de egy nagy különbség van!

Mégpedig, hogy a beoltottakban már van antitest az adott kórokozóval szemben, ezért a szervezet előbb felismeri a kórokozót és így előbb is kezdi meg ellene a támadást.

Ezt eredményezi a betegségen való átesés is jó eséllyel. Azért nem biztos, mert ez esetben nem lehet tudni, hogy a szervezetnek volt e kellő ideje antitesteket készíteni, míg az oltás sokkal biztosabb ebben a tekintetben (az sem 100%-os garancia!).
De bármennyivel is van több, annyival is jobb eséllyel indulunk neki a betegség leküzdésében.

Míg akiben nincs antitest, annál megnövekszik a lappangási idő esélye, mert sokkal több idő kell a szervezetnek felismerni azt, hogy kórokozó van a szervezetben, és aztán kezdeni csak el az antitest gyártást.
Ez adott esetben akár hetekig is tarthat. És ez idő alatt az ember már fertőzött, és így fertőző is. Viszont még nem aktív beteg! Azaz, nincs láza, rosszulléte, vagyis a szervezet még nem ismerte fel a támadót, és nem kezdte meg a támadást sem. Ezért van ideje a kórokozónak a szerveket megtámadni és önreprodukciót (szaporodást) végrehajtania, ami a sejt pusztulásával jár.

A fentebb említett fehérje azonosítók a legtöbb esetben gátolja, hogy bármilyen sejtbe bejuthasson, és ott szaporodhasson, de cserébe nehezebben is ismeri fel a szervezet, mert ettől lesz speciális.
Emiatt támad meg speciálisan szerveket, mint a Covid a légzőszerveket.

Továbbá, ha majdnem azonnal aktív beteg lesz az ember, akkor otthon marad (jó esetben) ezzel csökkentve a tovább fertőzést. Mindt a személyi kontaktusokat lecsökkentve, mind a lappangási idő alatti fertőzés időt csökkentve.
Kevesebb kórokozóval is kell megküzdenie a szervezetnek, azaz rövidebb lesz a betegség lefolyása, kisebb esélye lesz a kórokozónak nagyobb károkat okozni.


Módosíthatja-e az oltás a DNS-em?

Nem!

Bár, a kórokozó (főleg a vírus) igénybe veszi egy-egy sejt DNS láncát a szaporodáshoz, de azt nem módosítja.
Nagyon minimális esélye (cca 0,01%) van arra, hogy sérül a DNS a folyamat során. De ugyanez az esély a normális sejtosztódásnál is megvan. Ezt hívjuk mutációnak. Ha ez az utódnemzésnél következik be, akkor, és csak akkor lehet a teljes szervezetre kihatással. (6 ujj egy végtagon, új szemszín, farok...)
Még kevesebb az esélye, hogy ez az új eltérés önmagában káros legyen, főleg, hogy az az életképességre is kihatással legyen.

De ha még módosul is a DNS-e az adott sejtnek, az még mindig csak egy sejt a több milliárd sejt közül a szervezetben. Amit egyébként a kórokozó hatására úgy is megsemmisül.

A legismertebb (természetes folyamat által létrejött) sejtmódosulás és elszaporodás, a ciszta (kinövés). Ha az rossz hatással van a szervezetre, akkor nevezzük úgy, hogy rák.

Bővebben a DNS-ről:


Hogy hat az oltás az autistákra?

Ugyanúgy, mint mindenki másra.

Annyi különbség lehet - főleg kisgyerekként -, hogy ismeretlen a hely, a helyzet, ami rosszul hathat egy autistára, mert nem tudja, hogy mi mért történik, és az ismeretlentől könnyebben megijed az ember.
Valamint ha érzékenyebb az érintésekre, akkor maga az injekció beadása lehet számára kellemetlenebb, mint másnak.

Továbbá, ha az oltási reakciói erősebben jelentkeznek, akkor magát a betegséget élheti még meg aktívabban.


Lehet az oltástól valaki autista?

Mivel az autizmus egy eltérő idegrendszeri (agy, gerinc, neuroháló ...) felépítés, ami bár az idővel változhat, de baleset nélkül soha sem akkora mértékben, hogy az a nerutotípust befolyásolhassa. Ahogy megmetszhetek én egy hegyi juhar fát, abból sosem lesz más alfaj. Azaz nem lehet belőle mezei juhar.

Valamint, ahogy azt feljebb láthattuk, az újabb antitest készítés semmilyen formában sem lehet hatással az idegrendszerre.
Így autizmust sem okozhat az oltás.

Az egyetlen orvosi beavatkozás ami autizmust okozhat, az olyan szintű műtét, amilyet még nem látott ez a bolygó.
De ez már valószínűleg egy teljesen új embert teremtene. Szóval, jó eséllyel soha sem fogunk tudni ilyen mértékű operációt végezni. Egyik irányba sem.

Beadassuk-e a Covid elleni oltást egy autistának?

Ha nincs ismert gyógyszerérzékenysége, vagy gyógyszerallergiája, vagy autoimmun betegsége, akkor igen.
Mert ahogy azt fentebb olvasható, úgy egy autistára sincs más hatással az oltás. Se nem ront, se nem javít az autizmuson.

Az egyetlen befolyása annyi lehet, hogy nem lesz olyan mértékben beteg, mint oltás nélkül, ahogy az  szerepel fentebb is, így kevésbé terheli le őt. De ugye, ez mindenkire igaz, nem csak autistákra!

Bővebben az oltásokról általában, és a COVID oltásról: