Autista étkezés

Miért válogatós a gyerek?

A legtöbbünk valamit nem eszik meg. Páran meg csak alig esznek meg valamit. 

Mindig van valami oka!

Ez lehet a szokásos gyermeki "nem eszem meg, mert még soha se ettem, ezért nem szeretem" is. Vagy azért, mert más gyerekek sem eszik meg.

Viszont a legtöbb autistának vannak túlérzékeny érzékei, az ízlés is lehet ilyen! Akik egyébként is érzékenyek a szagokra, illatokra, azok számára az étel aromája is fontos szűrő lesz!

Akik a tapintásra, érintésre érzékenyek, azoknál az állag lesz fontos tényező!

Akik egyébként sem szeretik a piros dolgokat, biztosra vehetjük, hogy a piros ételeket sem fogják megenni!

Én személy szerint a gyümölcsökkel állok hadilábon. 

Számomra nagyon kellemetlen, már-már elviselhetetlen, ahogy a gyümölcsök belefröccsenek a számba. A fogorvosnál is utalom, amikor valami csak úgy fröccsen egyet.

A másik, amit ki nem állatok, amikor valami ropog, pattan a fogam alatt, mint a szőlő vagy a kaviár.

Több szakirodalom is említi, hogy a gyerekek eleve válogatósabbak a felnőttektől, melynek oka az az, hogy születésünkkor van a legtöbb ízlelőbimbónk, melyek aztán fokozatosan pusztulnak el. Így minél fiatalabb valaki, annál föbbféle ízt képes érzékelni, tehát a gyerekek sok olyan ízt is éreznek (és találnak esetleg undinak), amit a felnőttek már egyáltalán nem.

Miért szereti ennyire az üres kenyeret?

Az is előfordul, hogy a gyerek valamit sokkal jobban szeret enni, mint minden mást! A friss kenyeret én is képes vagyok akár együltő helyemben megenni, mert annyira finom, jó érzést kelt. Ahogy ropog a kemény héj, és lágyan omlik a meleg, puha belső, az olyan, mint valami kényeztetés.

Az, hogy ropog a kemény héj, és lágyan omlik a meleg, puha belső!

Sokszor pont az egyszerűsége miatt olyan jó valami. Nem zavar az a rengeteg íz, állag, szín... Egyszerűen nincs annyi inger. 

Mit tegyek, hogy többet, több fajta ételt egyén?

Többet akkor fog enni, ha eléggé éhes lesz, azt viszont könnyebb elérni, hogy többször egyen!

A napi rutin sokat tud nekünk segíteni, főleg kisebb korban. A kiszámíthatóság ad egy biztonságérzetet ebben a kaotikus, és érthetetlen világban. Ezért ragaszkodunk úgy a rituálékhoz is. 

Ha valakinek keveset eszik a gyereke, akkor iktassunk be több étkezést! Ne csak napi hármat, ötöt. Lehet akár napi hét, kilenc is - sok kicsi sokra megy! ;)

Azt pedig, hogy a gyerek több fajta ételt fogyasszon, úgy lehet legkönnyebben elérni, ha abból indulunk ki, amit már amúgy is megeszik.

Ezeket módosítsuk egy kicsit. Például, ha szereti a rántott húst, akkor tegyünk bele valamilyen tölteléket: sonkát, sajtot, gyümölcsöt (ananász, szilva), zöldséget... Vagy a panírhoz adjunk még valamit: tökmagot, szotyolát, szezámmagot... 

Viszont fontos, hogy mindig csak apró lépésekben haladjunk. Soha ne legyen a teljes menü új! Legen új mondjuk az ebéd fele. Aztán, ha már biztosak vagyunk benne, hogy a gyerek megbarátkozott vele, lehet a hagyományos rántott hús helyett az újat adni, és ismét változtatni.

A másik módja az új dolgok kipróbálásának, ha megfigyelés alapján következtetünk a gyermekünk táplálkozási preferenciáira. 

Ezeket a megfigyeléseket is érdemes naplózni, pont úgy, mint a dührohamokat. Így könnyebb felderíteni, hogy milyen szűrők alapján eszik meg vagy utasít el valamit a gyerek. 

Ha mindig csak darakását, meg almát, banánt,vagy  krumplifőzeléket eszik, akkor a fő irány a kásás állag lesz. Ilyenkor lehet próbálkozni a krémlevesekkel, más főzelékekkel. 

Segítenek a diétát, vagy az étrendkiegészítők?

Én személy szerint bármilyen megvonást elutasítok! Önkényesen (ha csak szakember nem írja elő) ne vonjuk meg semmit a gyerektől, mert ezzel az egészséges fejlődését tehetjük kockára! Ne hagyjuk el tehát se a cukrot, se a glutént, se a sót... semmit - csakis háziorvos vagy gasztoenterológus utasítására, egyeztetés és ellenőrzés mellett!

Allergént is csak akkor vonjuk meg, ha az allergiát orvosilag igazolták!

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a gyerek ne táplálkozhatna egységesen, vagy egészségesen (sőt, ez utóbbira törekedni kell), de mindig az autista gyermek szűrőrendszere legyen az elsődleges szempont!

Azzal nem megyünk semmire, ha búza liszt helyett glutén mentes lisztet próbálunk adni neki, ha azt nem eszi meg. 

Az erőltetés sose vezet eredményre, a kíváncsiságra viszont lehet alapozni! Ha azt látja tőlünk felnőttektől, hogy mi is megkóstoljuk az új dolgokat, akkor ő is szívesebben fog így tenni! Ilyenkor ne féljünk sarkított, kissé eltúlzott gesztusokkal kifejezni magunkat, de azért ne játsszuk túl a dolgot!

Az étrendkiegészítők kapcsán is érdemes orvossal egyeztetni!

Viszont a nem zsírban oldódó vitaminok (DEKA a zsírban oldódóak), és nyomelemekkel nagyon nem lőhetünk mellé: ezekből ha esetleg túl sokat kap is a gyermek, akkor a felesleg könnyen és észrevétlenül kiürül a szervezetből.

Én, mivel nem fogyasztok gyümölcsöt, és egyébként B-vitamin és magnézium hiányom van, rendszeres szedek MagneB6-ot és C-vitamint. De ezekről egyeztettem a háziorvosommal, és időről időre újra átbeszéljük.

Viszont a gyümölcsön kívül jó formán minden mást megeszek!

Gyerekekként én is válogatósabb voltam. De ehhez az is hozzátartozik, hogy magam sem tudtam, hogy mit is szeretek. Vagy épp mit miért nem.